Közvetítés a TV-Web-Mobil konferenciáról - I. rész
A konferencia első előadásában Varga Károly (Medián) arra kereste a választ, hogy mi határozza meg egy online hírvideó látogatottságát. Ahogyan az írott cikkek esetében, úgy a videóknál is a következő paraméterek a legmeghatározóbbak:
- a hír témája
- a közlés stílusa
- az anyaoldal látogatottsága, közönsége
- hogyan érhető el a videó és mi a címe
Az elmúlt negyedév leglátogatottabb videói közül a Daróczi Dávid halálával és Stohl András balesetével foglalkozó anyagokon keresztül láthattunk bele a nézettség alakulásába. Varga előadásában kiemelte a beágyazások szerepét: a Liptai Klaudiával készült videó volt a legsikeresebb, címének és témájának köszönhetően: a TV2 oldalán elért 70.000 megtekintés mellé a beágyazott videók további 330.000 látogatót hoztak az anyagnak, mely így a leglátogatottabb idei hírvideó lett
A következő előadásban Ács Tamás (Gemius) mutatta be a közép-kelet-európai országokra vonatkozó statisztikákat. Ezek alapján régiónk a középmezőnyében helyezkedik el 49%-os internet penetrációjával, Szlovákiát, Romániát és Horvátországot megelőzve. Az adatokból az is kiderült, hogy van még hova fejlődnünk: a skandináv országokra 86-90%-os penetráció a jellemző. Régiónk országai közül nálunk a legolcsóbb a szélessávú internet.
Előadását Ács Tamás a videómegosztók és az RTL Klub online eredményeinek ismertetésével folytatta. A videómegosztó site-ok közül a YouTube egyre erősödő dominanciája figyelhető meg a legtöbb országban. Azt is megtudtuk, hogy míg a Barátok Köztöt 1,5 millióan nézik tévén, addig az RTL Moston mindössze 30-40 ezren. Érdekes volt továbbá, hogy a RTL online nézettsége napszakokat tekintve hasonló mintázatot ad, mint a sugárzott adás: a grafikonok tanulsága szerint az online-ban is van primetime időszak, mondta Ács. Zárásként a hirdetők figyelmét hívta fel arra, hogy fontos a megfelelő műsorkategória kiválasztása a hirdetés elhelyezésekor, az eltérő nézési percek miatt.
Dobó "Doransky" Mátyás magyar piac hibájaként megnevezte, hogy hagyta a YouTube-nak, hogy elvigye a hazai látogatók nagy részét (az előző előadásban Ács Tamás elmondta, hogy a hazai videómegosztókra jellemző havi egy órás eltöltött idővel a YouTube 4 órája áll szemben), miközben a videók egyre jelentősebb szeletét adják az online tartalomfogyasztásnak. Azt is megjegyezte, hogy a tévétársaságoknak behozhatatlan helyzeti előnyük van az online tartalomgyártókkal szemben a webvideók publikálásakor, hiszen számukra az online tartalom a kész anyagaik online elérhetővé tételén kívül nem jár költséggel. Azonban a virtuális tartalom fejlesztése a jövőben hatalmas üzleti lehetőséget rejt, amibe a webre gyártott videók is beletartoznak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új felületek (iPhone, iPad, Androidos mobilkészülékek) és a hozzájuk kapcsolódó értékesítési láncok lehetőséget adnak arra, hogy az online tartalomért végre fizessenek a felhasználók. Így lehetőséget lát arra is, hogy az online videókért is fizessenek a felhasználók.
Ügynökségi oldalról Kerti Attila, a Maximize ügyvezető igazgatója a párhuzamos médiafogyasztásra és a már megvalósult többképernyős kampányokra hívta fel a figyelmünket. Az amerikai adatok tanulsága szerint a lakosság 60%-a már nézett párhuzamosan tévét és webet, bár továbbra is a tévé számít az elsődleges médiaforrásnak heti 35 órás átlagidejével. Itthon óvatosságra inti azokat, akik az új felületetekben már most nagy hirdetési potenciált látnak, hiszen a magyarok 3,21%-a netezik a mobilján és mindössze 200.000 okostelefon van a piacon. Az itthoni többképernyős kampányok közül a Vateráét emelte ki, mert az erős közösségi média jelenlét miatt a mobilkészülékeken keresztül is találkozhattunk a kampánnyal. A jövő nagy lehetőségének a televízió közösségivé tételét látja, aminek lényege, hogy a szokásos közvetítések közösségi szolgáltatásokkal bővülnek (példaként a watchmi-t és a Spot411-et említette).
